Tovább a melyikis úton?!
Ráadásul böki az oldalam.
Legnagyobb sajnálatomra sajnálom magam.
A Szakács, a Rák és az Asszony
világban apró szösszenet.
te vagy a Szakács.
én a Rák.
én szeretlek.
te forró olajba mártogatsz.
magamat ölelve szisszenek.
kínban összesülő szemeim rátapadnak
az Asszonyra, kit velem jóllakatsz.
Feleslegeskedő
de felcsapott fejed alól
nyakad fehérje már
lesajnált pucéran dalol
sarokban a bárd
..jóllakott a Hóhér
Reggeli trialóg
Anya (38) - Nem tudom, az álmoskönyvben nincs még lift.
Dödő (9) - Talán liftszerelő leszel...
Őszintén szólva
Sajnos képtelen vagyok szexuálisan kielégíteni a feleségem, ezért a munkámba menekülök.
Kérem, látogatásával tisztelje meg a weblapom, és külön köszönöm Önnek, ha esetleg barátainak is beajánlja azt.
http://ingyencirkusz.hu/
Üdvözlettel:
Félhat Attila
Cirkuszigazgató
Mosogatószer reklám
(Egy kameraállásból, snitt nélkül, folyamatosan nyílik a kép)
Nyitó: Napsütéses környezetben, egy éves forma kiskölyök felső teste.
Ablak előtt ül a vízben, nagy hab, önfeledten játszik, szurkálja a buborékokat, vizes csuklóval dörzsöli a szemét, nagyokat kacag.
Ahogy nyílik lassan a kép, láthatjuk, hogy a konyhában egy rozsdamentes mosogatóban ül, ami körül össze vissza tányérok, konyharuha, mosatlan edények, bögrék.
A mosogató elé tolva srégen lent tuti kis babahordozó, mindennel felszerelve, benne egy nagy mosatlan fazék, gondosan az ülésbe csatolva. Mellette maci, nyuszi, babatáska.
(A film alatt végig beszűrődő hangok; nő: 2 perc és kész vagyok drágám!!… nem láttad a gyerek cumisüvegét?… - sietős körömcipő kopogás erősödve, gyengülve érzékelteti, hogy az anya őrülten szaladgálhat valahol a háttérben.
– Férfi: megyek, beindítom az autót!…
– Nő: rendben, egy perc!!…
Ajtócsapódás…kamera mögött erősödő körömcipő kopogás…közvetlen a kamera mögött hirtelen megáll. Csend.
Ekkor leesik egy tányér, amit a baba kaján mosollyal a képén tolt le a pultról...még épp elérte.
A csörömpölésre besötétedik a kép.
Hang: Ragasztani nem tud.
Kép mosogató szép női kezet mutat a habokban, simogatja a tányért egy szivaccsal, stb. Klasszikus német design reklámképek.
Hang: De a zsíros szennyeződésekkel úgy bánik el, hogy közben kíméletes a bőrhöz...blabla……..
Záró kép: habos orral gőgicsélő babafej.
(pfuj, ez annyira „reklám”, borzalmas még elképzelni is)
Én így reklámoznék...
Elöl:
Hátul:
(alatta diszkrét céglogó)
Már az édesanyám méhiben álmodoztam..
Öregdiák vagyok – az élet iskolájában. És most már kurvára érdekelne a tanári kar.
Apa
- ne nyivákolj fiam, az élet kemény, szokd csak a cipekedést
- ...
- apaaa.. vidd a táskám légyszi, nagyon húzza a hátam..
- tudod mi húz fiam? a villantóra cuppanó 15 kilós harcsa, meg az 1000 lóerős Bugatti Veyron na az húz, nem ez a pókemberes gyógyszatyor, úgyhogy csend legyen
- ...
- apaaaa...nagyon nehéz...
- na ide figyelj fiam. anyádat kielégíteni. az nehéz. vagy a twitteren felmondani. az a nehéz. én ma mindkettőt megtettem, úgyhogy még egy szó és lekaparom azt a ferde hajlamú figurát a táskádról és megetetem veled, világos?
- ...
vac a kolok
loptam magam és a napot
jártattam a számat azt hallották a vakok
most meg beszáradt a tollam
kint görcsben tíz ujjal festem
magam köré asztrál testem
itthon aztán mosogatok
elázik a gollam
nagy terheltség a tehetség
elterelni még sincs mentség
munka család édes szentség
nem láttad a naplómat?
már azt sem tudom hol van
Facebook Hajcsatt
Te
..homlokodhoz bújva felsóhajt a napfény..
..ajkad láng tengerén vitorlázik a szám..
carpe diem
Nem őszül velünk a vágy
Nincs közös jövőnk
Csak ez a pillanat
Külön vár ráncos világ
De nyúlni kezedért
Az is boldogság
Ér az éhező tenyér
Hála telt a száj
Jóllakott imát darál feléd
Hol minden öröme él
v
Vágyam mozdulatba hajszol.
Szám a szádból puhán majszol.
S még zárt szemed alatt alszol
Szád sarkába mosolyt rajzol.
Kétség
Letelik lassan e kerekvő időm.
Hüvelyből kibújik gyermekünk… kardunk?!
Magány
Sötét minden. Mennék innen.
Emléked nehéz már vinnem.
Izzadt kézzel sárban mászom.
Állva kéne megpróbálnom
élni.
cv
Csillagporos objektumok
Csak mert körötte kering
Hisz a Holdnak ez a dolga
Kezdetektől Földnek szolga
Annak törvénye szerint
Hasonlat a Föld Tehozzád
Hozzám pedig kéretlen Hold
Apályt-dagályt húzva Benned
Csillagporban henteregnek
Örök bolygó s bolyongó
Tiszta téboly
Tegnap szép volt.
Döbbenet… Mára feslett kép lett szád varázsa…
Lelkem bénult.
Megvetett ágyam, hűlt fekhelyed ízét rágja…
Bölcs és fásult. Vágytól kábult.
Izzadt emlékekre zárult szempillám most csendben remeg…
Úgy érzem, még meg sem voltál, s máris elveszítettelek.
Gyenge voltam.
Nem szólaltam.
Könnyebb volt így; csak mozogtam.
Vagy tán a bent rekedt szavak súlya alatt haldokoltam?
Gondolatid? Örök rejtély…
Miért nem kértem mondd! Őszintén!
Mitől vet szemed parázsos rám szabott varázskabátot?
S magyarázd meg!
Ha rajtam van, miért érzem a lelkem mégis gyakran benne oly pucéran?!..
Sokkal többet adtál annál, mint gondolhattál, hogy adtál,
hisz bőrömön hordtam lelkem én, miközben simogattál…
Ébred-és
A felhők, mintha gyönyörű kék vászon előtt lebegnének...
Aztán belém hasított, hogy a világűrrel nézek farkasszemet, hogy rideg és végtelen semmi az, ami körbevesz, ami hatalmas kék szájpadlását mutatva felém, beleásít az arcomba.
A pszichoterapeutám nem vette fel. Mivel nem volt több ötletem, én is ásítottam.
Kicsit jobb lett...