Képelemzés

c
A Vád – A Vádlott – A Vádló

Kadna Attila festőművész fiktív olajfestmény sorozatának képelemzése

(A 3 vászon mérete, egyenként 150cm x 250cm)

Az elemzésre került képek nonfiguratív, triászi egységbe vert szimbolizmusa, visszautal az idők kezdetétől velünk, bennünk élő ellentétre.

Az alkotásokban egyértelműen érezhető jelenléttel uralkodik a Yin és a Yang, az élet és halál, a fény és sötétség, a pozitív és negatív erők egymásra hatásának, szimbiózisának jelképe. A fekete-fehér kontraszt, akár a jégkorszak eonjaiban rögöket görgető gleccserek ropogása, ugyanakkor szinte már plasztikusan tapintható az olaj és fémfényes, futurisztikus jövő is: a gépek világa. Az élet örök kettősségét, a közönségesség határát súrolva felcsattanó vörös szín üzenete teszi érthetővé, hisz vele teljesedik ki, a festményekben megismert kétpólusú világunk a szenvedély, a vér, a lüktető nyers hús - az Emberi Lét misztériumával.

E három elgondolkodtató kép izgalmának átéléséhez, elég egy pillanat. A Mester megfeszített vásznain frigyre lépő olajfestékek látványa óhatatlan perzseli fel, még mezsgyéjét is, a józan gondolkodásról eleddig tanultaknak. Az eddig lépten-nyomon magával, és a környezetével küzdő autonóm szemlélő máris öntudatlan, de megkönnyebbülten, hárítva mutathat a képek triumvirátusában felismert saját démonjaira: „Íme a bűnösök! Hol hát, ki képes, e tébolylepte sárgolyón tárgyilagosan dönteni, s ki az, ki a küzdelmek sarjadzta fájdalom hibás dekrétumaiért felelősségre vonhat itt bárkit?”

Az alkotások előtt végighaladva, szinte mellbe vág, hogy a durva ecsetkezeléssel felhordott tricolor színek kezdeti, szuverén drasztikuma, miként hajlik át kompromisszummal telt, csendes összemosódásba. Ez a jól érezhető folyamat adja végül a három gigászi performance közös konklúzióját, hogy biztos kézzel irányítsa a festmények fókuszát, az átlagember komfortzónáján túlra.

A szürke és rózsaszín skála fokozatos, képről-képre való belopása az alkotásokba jól mutatja, ahogy a kezdetben határozott, lendületes és magabiztos művész, hogyan jut el a magába vetett hit, a saját életével kapcsolatos döntések, és cselekedetek okozta élethelyzetek megítélését illető tökéletes, és abszolút elbizonytalanodásig.