Hétfő 1994. Május 30.
Tegnap eldöntöttük a Csőrivel, hogy mától radikális fogyókúrába kezdünk!!
Sajnos elhatározásunk nem bizonyult elég erősnek, mert ezeket a sorokat az IL Padrino pizzériában vetem a papírra..
De nincs még minden veszve!! Csőri előrelátóan már tegnap bejelentkezett, úgyhogy 18.10-re megyünk a Slender You-ba. Az adataink rögzítésénél valószínű irdatlan adatokat fog kidobni magából a számítógép.. (Calzone di Hawai-t rendeltünk)
Miközben vártuk a tésztaféléknek álcázott kalóriabombákat elhatároztuk, hogy kiadunk közösen egy könyvet. A címe valószínűleg az lesz, hogy „Bögyös Punesz és Öreg Csöcsi jótanácsai kezdő fogyókúrázók részére”. Jobbnál jobb ötleteink vad megvitatása közben, szolidan szaporodtak az asztalterítőn a nyálas-paradicsomszósz cseppek.
18.58 / Még mindig eszünk. Slender You – mára sztornó.
(Csőriék lépcsőházában) A pizzéria után erős felindultságtól vezérelve beültünk a Bem moziba, megnéztük a Kísértetház című filmet. Mikor 2 és fél óra múlva kigurultunk, a hasam már úgy ahogy, visszanyerte eredeti nagyságát.. Átsétáltunk a Margit hídon és utolsó húszasaimból vettem egy levél hashajtót az ügyeletes patikában.
Most a lépcsőfordulóban ülve várom Csőrit, egy nagy pohár cola light társaságában.
Hazaugrott ruhát váltani. Hozott egy rakás kenceficét is, mert a holnapi szabadnapunkat kihasználva, közös „szépülőnapot” tartunk.
Átjöttünk hozzám, ettünk még egy keveset.. reggeltől úgyis fogyó K lesz!!!
Kedd 1994. Május 31.
Ma a Karcsi telefonja ébresztett minket. Hogy aszongya „mégis kell menjek be” dolgozni.. Egyik kezemet a szívemre szorítva, hörögve soroltam az ellenérveimet az ötlet ellen. Ezek közt szerepelt, hogy tegnap este begyűrtem a tele belemre 2 hashajtót, és képtelen vagyok jelenleg kilépni a lakásból, meg egyébként is kapja be!!!
Nem hatotta meg túlságosan. Harangozzák a delet, én meg itt ülök a Csőrivel a Kolosy téren és várom, hogy induljon a 12.10-es busz. Eddig nem is tudtam, hogy a Csőri tud brékelni. Na ja, Ő három kakatablettát vett be tegnap..
14.25 / Idegbeteg vagyok. Eddig kizárólag csupa degenerált vendég esett be a kocsmába. Ráadásul Karcsink szétverte a kőfejtőnél a csatornát és nem lehet WC-re menni, mosogatni..
Ha mernék, hát röhögnék.. De nem merek.
A tudatalattim egyfolytában attól retteg, mikor önti el a testem egy minden mást elsöprő, gigászi gyomorgörcs. Egyáltalán: nem kéne nekünk, most, hogy így víz, WC nélkül maradtunk bezárni??
(..ez így nem megy.. megpróbálom másfelé terelni a gondolataimat..)
Állítólag a RENO-ban 300 forintért lehet sportcipőt venni. Holnap délelőtt elnyomulunk Öreg Csöcsivel (..szétrobbanok..) körbeszimatolni.. körbeszimatolni.. HAHAHA!
(Egy időre abba kellett hagynom az írást, mert egy Mengele kinézetű kopasz törzsvendég a kezemet csókolgatta. Brrrrrr..)
14.50 / Most már nagyon k***a ideges vagyok!!! Körülöttem mindenki zabál. A gyomrom az Etna-t meghazudtolva próbál kitörni. A rádióban a „Citrom ízű banán” üvölt.
14.55 / Én öt perc múlva lelépek! De hol a Főnök? Attilaaaaaaaaa!!!!.....
14.59 / Segítsééég!!..
15.03 / „Késtél. Na csá.”
(A Kolosy-n kényszerűségből bementünk Csöcsivel a Fapadosba. Addig bírtuk. Ritka igénytelen a retyója.)
Szerda 1994. Június 1.
Hajnali ¼1. Csőrivel tévézünk, az HBO-n nézzük a Robocop-ot. Laza. Bár valaki megolajozhatná.
Amúgy ma nem csináltam semmit. Nyakláncot fűzögettem, takarítgattam, rajzolgattam, verset írogattam, eszegettem, iszogattam.. Szegény Robocop-ot most lövi szarrá egy másik visító Robocop.
Nu, de most má’ szundítsunk!..
kb. Dél / Itt ülök a RENO előtt és várom a spanomat, aki beszabadult valami anyag boltba. Végül vettem magamnak egy szépséghibás, leértékelt fekete cipőcskét 400 forintért. Persze a 300 forintos sportcipő csak kamu volt. Költöttem is egy versikét. Így szól: Genyó Reno!
16.20 / Süt a nap, de fú a szél. A kocsma romokban.. Nem tudok mosogatni, nincs WC sem.. Minden tiszta kosz. A Schöller-es nemrég hozott jégkrémet, úgyhogy már édesség csömöröm van. Inni kéne valamit.. Felső, alsó, középső? (polc)
18.00 / Ivás helyett elmentem futni a Csőrivel. 100% igénytelenkedés. Kb. 500 méter hegynek-fel futás után összeroppanva a kimerültségtől, izzadtan ülök a kocsma hátsó lépcsőjén és hallgatom a Tartályék gitározását. Attila bejelentette, hogy „holnap már lesz víz, kell jönnöd 8-ra, legyen időd mosogatni!”.. Milyen kedves tőle ez a törődés..
Futós fejpántom előttem hever a porban..hervasztó.. Tartály is jobban tenné, ha futna egyet a gitározás helyett! .. pokol..
Gondoltam elütöm az időt egy kis közvélemény kutatással..
Én: Mi a legjobb dolog a világon? Ne már..komolyan! Trabi Karcsi: Na jó. B*szni! Én: Ha választanod kéne, egy büdös lábú, vagy egy üvegszemű nő között?.. Attila: Mind a két lába büdös és mind a két szeme üveg? Én: Mit veszel magadra először reggel? Hozé: Az alsógatyámat. Én: Képes lennél lenyelni egy százlábút, hogy tökéletes alakod legyen? Csőri: Igen. Ja... Én: Mi a véleményed a zoofíliáról? Kristály: Egy éjszaka után megmondom. Én: Milyen ízű lekvárt választanál, ha paradicsomlevesben kéne megenned? Zámbi: Ez egy fogós kérdés.
Csütörtök 1994. Június 2.
12.13 / A tegnap estém elég húzós volt. Innen (kocsmából) kb.9 körül leléptünk. Csőri, Epstein, Zámbi és én. Lementünk a Kolosy-n a Gösserbe. Intellektüel társalgást folytattunk a vallásokról, Istenről (már ha létezik), az apás szülésről, gyereknevelésről..
Elég jó vitatémákat találtunk.. Én élveztem. Csőri elvolt.
A Zámbi gyakran levegőzött.. Epstein? Melyik is az?…
12.25 / Most volt itt egy nő. Azt állította, hogy a Köjáltól jött, és ellenőrzi a konyhát. Hát azt lehet. Természetesen iszonyat rendetlenség tárult pásztázó szemei elé…Felocsúdva a tojásmosóba rejtett agyagos gumicsizmák, a hűtő felső polcán menekülni próbáló múlt pénteki mitch és a már csak, mint egy másfél m3 mosatlan üvegpohár okozta traumából, az egészségügyi könyvek után érdeklődött.. Váratlanul ért a kérdés, de még időben visszanyeltem a választ, ami zsigerből jött volna (Ez kocsma Édes, nem könyvtár! ) és mondtam, amit mondhattam: otthon van. Itt hagyott egy névjegykártyát („Sürgősen hívjon fel a Főnöke!”), meg a tollát is (most azzal írok, az enyém úgyis épp kifogyott.. tök jó színe van, nem?) és elment.
Attila csak morgott.. ”hisztis p*csa”.. ilyesmiket. De azért kipakoltatta velem a tojásmosót. Érted..
Visszatérve a tegnap estére, kb. éjfél körül fogtunk egy taxit a Csőrivel és a Zámbival. Egész jó fej volt a sofőr. Azt hazudta, nem képes sírni. Persze tettem, hogy elhiszem, kacarásztam, meg minden. Levágtam egy light-os GYP-s előadást.. megment már az agyam teljesen!
Kettő körül végül is kiszálltam a kocsiból és felmentem lefeküdni. Azt mondta holnap este (vagyis ma) felnéz este a kocsmába.
Péntek 1994. Június 3.
Persze nem jött.
Viszont érdekes dolgokat tudtam meg a Csőriről és magamról, nagyrészt Cápaboy-tól. Nem elég, hogy primitívek, alkoholisták és – finoman szólva – szabaderkölcsűek vagyunk, még ráadásképp szisztematikusan megkárosítjuk a törzsvendégeket is.
17.26 / Itt ülök.. Összeomolva. Azt tudtam, hogy sokfélét pletykálnak a magánéletünkről, a féktelen bulizgatás sem valami nőcis dolog, és én nem egyszer tényleg olyan őszinte vagyok, hogy az már közönséges.. de, hogy átvernénk a vendégeket!!.. Letaglózott.
Attila azt tanácsolta, hogy tartsuk a három lépés távolságot..
Hát oksa. Ám legyen. Ha így helyre áll a kocsmai morál, és megszűnik a rágalmazás, az áskálódás.. Rajtam ne múljon..
MÁTÓL BEKAPHATJA MINDENKI!!! A Genersich-csel az élen..
20.20 / A csütörtöki buli egyébként szörnyű volt. Már harmadik hete feljár egy együtteske, és zenélgetnek csütörtökönként. Először még jó volt, de mára már a könyökömön jön ki a repertoárjuk. Ráadásul a citerás mindig a bejárati ajtó mellé ül, alig lehet kimenekülni tőle, ha tele a brokim a zenéjükkel.
20.40 / A Csőri megpróbál visszatölteni az üres cigarettahüvelybe egy adag tubákkal elkevert dohányt.
20.43 / A Csőri tömörít..
22.44 / A nyitott ajtón át besétált egy hatalmas kutya, nyakörv nélkül..
20.47 / A Csőri szerint „alakul a dolog”. Nem tudom mit ért ez alatt.. Én ebből annyit látok, hogy minden tiszta tubák és fogpiszkáló..
20.50 / A Csőri rágyújtott.
20.51 / Beleslukkoltam. Véleményem szerint pocsék.
20.52 / A kutya az asztalunk alatt szaglászik..
20.54 / Idézem Csőrit: „Ezért szenvedtem én ennyit??, Hogy ilyen szart szívjak?!” – idézet vége.
20.57 / Nagy jövő áll ez előtt a lány előtt, épp a „tubákos, ouzo-s cigaretta dohány”-át szárogatja..
21.05 / A Hozé lebunkózott. Lehet, hogy ez a 3 lépés stratégia sem az igazi?
22.40 / A Hozé gitározik a kocsma közepén, és négy székely táncol rá. A kutya most hugyozza le a villanyoszlop tövét. Néhány törzsvendég kártyázik. A gyerekek chips-et ropogtatnak és flippereznek..
Mit keresnek itt ilyenkor egyáltalán gyerekek?? Mindenki üvölt, a saját gondolataimat sem hallom. Iszonyatos istállószag uralkodik idebent. Csőri továbbra sem adja fel a próbálkozást.
22.52 / Hát nem ide ültek az asztalomhoz?! Hozé meg a négy kántáló. Nem nagyon értem mit, és hogy azt milyen nyelven éneklik, mert totál részegek. Lesz itt még ereszd el a hajamat..
23.00 / Borulnak a poharak – meg az emberek. Attila toleráns (próbál lenni), gondolom, nem szeretné, hogy a földijei lebunkóznák. Jelenleg ugyanis a fehérvári cigányok az énektéma.
23.04 / Valaki felhangosította a magnót, üvölt a „Rock and Roll Girl”. Én időközben kiköltöztem (székely közvetítéssel rámborult az üveg sör) a Csőri mellé, aki a hosszú asztal tetején trónol törökülésben, és kicsi béna kezeivel a „Ha én rózsa volnék”-ot hadonássza gitárhúrra. Legalábbis ezt mondta magyarázat képen, mikor megkérdeztem, hogy miért haragszik úgy a gitárra.. tépi meg szaggatja..
23.10 / Jobbról biciklis cicafiúk érkeztek. Pajkosan hancúroznak a falikútnál.. Figyelik Csöcsit.. Na, én jobbnak láttam visszaköltözni a kocsmába, bár a légkör minősége érezhetően romlott bent, az utóbbi öt percben.
Csendben végignéztem, ahogy az iszonyatos hangzavarban a naplóm oldalán fetreng, majd végül megdöglik egy muslica.. Nem lett jobb kedvem.. Aztán feltámadt, és átszállt a napló másik oldalára. Összenyomtam. Velem ne hülyéskedjen egy muslinca!
Az összes Vereckei gyerekek szája széle jégkrémes. Kezükben üres pálcikákat szorongatnak. Miért nem alszanak ezek már??
Én szépen befáradtam. Éjfélkor a Zámbi és a Csőri hazavittek kocsival.Nem volt otthon senki. (Persze rajtam kívül.) (Meg a macskán kívül.) (Meg a halakon kívül.) (Meg volt pár apró pók is, de ők nem méltóak az említésre..)
Szombat 1994. Június 4.
Vagy mégis???! A kis szemetek!! Reggelre dupla akkora lett a bokám és a fejem, mint volt!
13.10 / Ilyet még nem pipáltam! Ma megszállták a démonikus sötét alvilági erők a kocsmát.
A polcok és fadeszkák maguktól mozognak, a mosogatóvízből mély és szaggatott bugyogás tört elő az imént, és mintha a víz is elsötétült volna – persze ez lehet a véletlenül belelökött teli hamutartó miatt is. Titokzatos és sötét erők uralják a WC-t, a kályha mellett arat a „szürke rongyos halál”, ami a még kezdő médiumok számára úgy tűnhet, csak egy egyszerű de piszkos nyeles felmosó, közepes erősségű halszagtól körüllengve. A Csőri szemei is furcsán bepárásodtak az utóbbi fél órában.. az előbb kék toalett papírból font fejpánttal közlekedett az asztalok között.. Hm. Elgondolkoztató.
13.30 / Számomra teljesen idegen vendégek idegen gyerekei a be nem kapcsolt Pit-Fighter géppel játszanak.. Csőrinek sötétül a bajsza.. Itt valami nem oksa.. Esküszöm NYAKUNKON A RONTÁS!.. Káosz.. VILÁGVÉGEEEE!!!..
13.35 / Azt hiszem kicsit kimerültem… Nem.. kapok.. levegőt… hööhhhööhhh….
13.42 / Oké. Nyugi. Összegzem az eddig tapasztalt para-nemnormális jelenségeket:
* Attila hozott nekünk almát (igaz szóltam neki, de máskor is szoktam szólni, és mindig elfelejti)
* A Macás ma hawaii Tropic ruhában jött dolgozni (!)
* Kaszál a „Nagy Büdös Szürke Halál”
* Nem akar megfőni a pörkölt
* Mozog a vágódeszka
* Bugyog a mosogatólé
* A Vid Gábor ma még nem jött be enni
* És egyáltalán. 13.45 van és még SENKI nem jött be enni!! Nagggyon furcsa!..
16.07 / Az események felgyorsultak:
* Megmozdult egy sörösüveg
* A Csőri elment WC-re
* A Csőri megint elment WC-re
* Egyre több furcsa vendég jön be (gyors, zavaros beszéd, artikulációs problémák, heves és koordinálatlan végtagrángások, hülye kérdések, mint „Lehet itt INNI?” meg ilyesmi..)
* és elfogyott a kaja…
(…a pörkölt még mielőtt megfőtt volna, meg a kenyérvégek is, mert a köretnek szánt tegnapi rizst kidobtam, mivel megromlott.. Attila két morgás között azt javasolta, legközelebb „kell tenned be a hűtőbe!”.. Na ja. Ha úgy nem!.. Imádom ezt a palit! Olyan okos..)
Hát eljött ez a nap is. Életem hátralévő részének első napja.. Megilletődöttségemben majd elfelejtettem rámutatni a legfontosabb bizonyítékra a káosszal és világvégével kapcsolatban:
Ma még egyetlen gyermekhad sem rontott ránk fütyülös szopókáért!
Egyáltalán, ma még semmilyen gyermekhad sem rontott ránk.. Hát mi ez, ha nem A BIZONYÍTÉK??
17.30 / A Vid Gábor fél órája előkerült, és azóta eszik (iszik, beszél).
A rossz ómenek tehát megszűnőben vannak. Lehet, hogy mégis megérjük a holnapot? Még jó, hogy nem voltak részvényeim.. fél órája simán eladtam volna mindet – sz*rért, h*gyért.
18.30 / A kocsma tele pubikkal. Szól a „Sex and Drogs and Rock and Roll”. Meg a Hozé csipogója. A felesége keresi. WC-re kéne mennem.. hjaj.. mindig csak a munka.. aztán jól becsurog.. Szép..
A pubik épp Quadro halászt kötnek (?!). Van még hova fejlődnöm..
20.10 / Intellektüell társalgást folytatok egy Dávid nevű „emberrel”, aki épp az imént fejtette ki, hogy ő csak látszatra szelíd, mert igazából olyan vad, hogy már nem is tud magáról.. És nem hiszi, hogy barlangászom, mert még soha nem látott barlangi ruhában.. Provokációnak elég gyenge. Nem fogok műnyúlban mosogatni!
Egyéb iránt, meg ha fájna a fejem, csak szóljak neki, meggyógyít szívesen, mert ő egy „specialista”. Ja.. én meg Gobbi Hilda alteregója vagyok..
Egy részeg férfi most gyalogolt át a lábfejemen.
Miközben azon gondolkodtam, talpast vagy fejest ugorjak a házunk tetejéről ha hazaérek, Dávid barátom előkereste és most itt szemezek a negatív AIDS tesztjével. Ez mutogatja.. mindenkinek! Hihetetlen.
21.07 / A negatív AIDS-es most borított fel egy padot. A Csőri Fincér. Én Oksi.
23.25 / Ülünk a Csőrivel a Total Car emeletén. Eljöttünk a kocsmából, hogy „éljünk má’ egy kicsit”. Bár a No more David!! pólóinkat otthon hagytuk. Szóval most élünk. Meredünk ki az arcunkból.
23.28 / Az alsó szinten 2000 decibellel torzul a „Walk this way” az Aerosmith-től, az átlagéletkor 14 év. Komolyan. Boros-kóla helyett fogmosás és ágyba velük! Büdös kölkei..
Ha tudtam volna, hogy menő, lelopom induláskor a Pálban a függönyt, és a vállamra terítem. Most én lennék itt a Király! De valami ipari hulladékot mindenképp szereznem kell a csuklómra és a nyakamra legközelebb.. Már ha még egyszer beteszem ide a lábam. Most minden esetre elég tájidegenül festünk Öreg Csöcsivel..
23.41 / Csőri álmos.
23.55 / Felaláztuk magunkat a 6É-re. Miért van az, hogy ha éjszakai járattal megyünk haza, a Csőri mindig előbb leszáll? Mindegy honnan-hová és mivel utazunk.. Ő mindig hamarabb hazaér! Ne felejtsek el ezen később még törpölni…
Vasárnap 1994. Június 5.
Kb. 13.00 / Lent ülök a Country-ban.
Délelőtt felhívott a Noémi, hogy kapott egy jegygyűrűt a Glauco-tól. És nászajándéknak egy fehér Golf-ot. Gombhoz a kabát.. jogsija még nincs, de már gyűri a kilométereket Genova tengerparti szerpentinjein.. Nagymama erre azt mondaná: Kész p*csa, meleg málé! (Na persze Ő mindenkire ezt mondja, akinek szerencséje van.. Csak tudnám mit jelent??)Egyébként a Csőrit várom, megbeszéltük, hogy kerámiázgatunk egy kicsit.. Amilyen a hangulatom, tuti, hogy eres félszemű kígyót kanyarintok, bazi nagy golyókkal.. khm.. vagy valami hasonló művészit.. Még ha tányérnak indítom is.
13.35 / Csőri sehol.
13.36 / Bejött egy lány a kocsmába, de az nem a Csőri.
13.38 / Az MTV-n Janet Jackson kefél egy néger manussal. Kértem még egy kávét.
13.55 / Velem szemben Csőri. Kávézik. Anyám a gyümölcsös gépen játszik. Nyer.
14.00 / Anyám veszít. Itt az idő, hogy meghódítsuk a művészetek fellegvárát és szobrainkkal beleírjuk nevünket a halhatatlanság végtelen porába!..
Képtelen vagyok végigasszisztálni, ahogy Anyám rádupláz a gyümölcskosárra, elrángatom Csöcsit a kávéspohártól..
Majdnem elütött a 6-os mikor átmentünk az úton.. Így taposná el egy villamosvezető a jövő generációinak példaképeit! Pofátlanság..
23.05 / Ugyan kerámiáztunk de.. háát.. Nos, talán kissé túloztam néhány órával ezelőtt. Azért listázom az elkészült műveket, hátha mégsem:
1db agyagbakancs (fél pár, valószínűleg jobbos)
1db hamutartó (bűn randa)
1db 3 kg-os férfi fej (ez sem bjuti)
Hétfő 1994. Június 6.
13.55 / Imádom a hétfőket. Már reggel mindenki felveszi a zombimaszkját, tömegesen várják, hogy kilépjek az utcára, és rátámadhassanak a bokámra. Buszon, villamoson, járdán.. Csupa perverz.
Kettőtől mozijegyünk van a Csőrivel a „Szellem a gépben” mozifilmre. Biztos tanulságos lesz, lehet hasonlít majd valamelyik reggeli támadómra a villamosról.
Délelőtt beszéltem telefonon a Barbarával, elkészíti nekünk az egészségügyi könyvet holnapra. Akkor végre hivatalosan is egészségesek leszünk.
23.00 / A film borzalmas volt. RoboCop rokona.. Délután salátázgattunk, vettem színes ceruzákat, karkötőt, kávéztunk.. még a harmadik világban éheznek, mi csupa hasznos dologgal ütjük el az időt. Este fújtam néhány lufit és felkötöttem az ágy fölé. Jobb kedvem lett.
Kedd 1994. Június 7.
½ 1-ig aludtam, aztán kapkodhattam, mert 2-re fel kellett érnem a Pálba, elcseréltem a péntekemért a mai napot. 6-tól lesz majd a Viki év végi vizsgaelőadása, meg akarom nézni Anyuval. Mikor beléptem a kocsmaajtón, idilli kép fogadott.. Látóterembe középen-hátul Csőrike. Mosogat. Jobbra az előtérben Cápaboy. Gitározik. Más nincs a kocsmában. A levegőben melegen erjedő borszag..
Egy pillanatra könnyekig meghatódtam. E rövidke pillanat közvetlenül az előtt a hosszabb pillanat előtt állt, amikor felfordult a belem. Ripacs.
C-boy roppant gyorsan le is lépett. Aztán megjött és elment a Dia, magával ragadva Csöcsit is. Én meg dolgozgattam szorgosan..
Fülöp Zsiga bácsi négy körül bedobott néhány felest még ecsetelte, hogy neki már reszeltek, és reggel borotválkozás közben meglátta, hogy kikönyököl a szeméből a Halál!… Brr. Erre már én is bedobtam két deci töményt. Hová tűntek mára a virulens öregurak, akik még a legyet is röptében?? Lelombozó volt, ahogy percekig, csendben elmélyedve bolyongtunk saját tébolyult útvesztőinkben..persze kívülről ez úgy nézhetett ki, mintha bután bámulnánk a semmibe... Minden esetre az Unicumtól elmúltak a menstruációs görcseim. Köszönöm Zsiga!
FÜLÖP ZSIGMOND (Miskolc, 1935. május 5. Szülei: Fritz József és Mété Erzsébet. Nős. Gyermekei: Dávid 1969, Réka 1972, Zsigmond 1995.) - A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1958-tól a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1962-től 1971-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1971-től a József Attila Színházban, 1980-tól a Várszínházban játszott. 1984-ben visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze. Kitüntetései: Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1984, Őze Lajos-díj, Sík Ferenc emlékgyűrű 1997. A Nemzeti Színház örökös tagja.
6 körül újra megjelent a ripaccsá avanzsált gitáros amorózó. Gyúrt egy enyhe füves cigit. Na, az a néhány slukk épp jól jött az italra. Zoli kedvessége feltűnt, még a rózsaszín buborékfüggönyön át is. Ha rágyújtottam tüzet adott, ha evett valami akármit, megkínált.. Gyanúsan gondoskodó lett. Aztán persze kibújt a szög a zsákból… megkérdezte, nem aludhat e nálam?.. Ojvé.. hát most mit mondhattam volna?.. Egyre kevésbé értem azon kijelentését, miszerint „váljunk el békében”. Ráadásul a horoszkópom szerint egy férfi és köztem (mint oroszlán nő) vonzó baráti kapcsolat alakul ki… Na ja. E vonzó baráti kapcsolat este materializálódott is. Egy hernyó vagyok.. Semmi akaraterőm!
Szerda 1994. Június 8.
Dolgoztam. Délután feljött Dávid barátom, és megvádolt, hogy a fasírtunk szójából van. Hát, ha az a disznó, ami az ólban röfög szójás, akkor biztos.. Ha Don lennék, rég kinyírattam volna ezt a sültbolondot. Követ a nyakába és a folyóba vele!
Nyolc körül leléptem. BOTRÁNY EZ A KOCSMA!
Barbara elkészítette az egészségügyi könyvünket. Felhívtam legrosszabb emberem Csőrit, hogy menjen be érte. Capis?!
Csütörtök 1994. Június 9.
20.10 / Délután ½ 3-kor keltem. Valami front sanyargat, teljesen kész vagyok. 6-ra értem fel. Lelkesedésem határtalan. A Kolosy-n belerúgtam egy üres sörösdobozba… Nem volt üres. Tocsog a szandálomban a lé. Kinn tombolnak az elemek... bent a kedves vendégek. Valaki megjegyezte, hogy jó a hajam. Rá se néztem, csak úgy jött: „A Tiédhez képest biztos..” – Egy vadidegen NIKE pólós exdervis kinézetű apuka volt… nem is nekem szólt…
Ha ez film lenne, most táraznám a kézi maroklőfegyverem; a narrátor borongós hangulatú audió-hatások közepette ecsetelné nehéz gyermekkorom, párhuzamot vonva szuicid jellemvonásaimmal.. egyetlen nézőnek sem lenne kétsége: perceken belül ledurrantom magam!
20.40 / Bejöttem a Pál házba írni, mert az együttes megkezdte szokásos csütörtök esti mókázását.
Hát tényleg már csak akkor fáj, ha nevetek..
21.00 / Tiszta kosz ez a Pálház… mindenhol lábszag bujkál.
1.00 / A húgom totálisan lerészegedett.. Az unokahúgom nem különben. Feljött a húgom barátnője a Gabi is.. Ő még tud járni. Hallatlan vizuális élményt nyújtanak, ahogy a bárpulton monóban üvöltő Rage Against the Masine számait próbálják szélesen gesztikulálva lereagálni.
1.40 / Meguntam a dévaj effekteket és a húgomat meg a Gabit belöktem egy taxiba.
2.00 / Unokahúgit, Csőrit és magamat betuszkoltam egy másikba.
Péntek 1994. Június 10.
Reggel, mikor bejöttem és elkezdtem dolgozni – éppen felmostam a „szürke rongyos halál”-lal – nyílt az ajtó, és vizibuzi Cápaboy + aktuális nője repült el fél centivel a föld felett, a pultig. Velem született diszkréciómmal megkértem Őket, hogy ne hordják fel a kőfejtőből a sarat a frissen felmosott kocsmámba!
Cápaboy szemérmesen kihúzott kócos fürtjeiből egy száradásnak indult fűszálat és teát kért. Teát. Behalok..Biztos a gyengéd szavakkal átbecézgetett órák feledtették el velük, a hajnal hidegen friss leheletét; aztán most rájöttek, milyen k***a hideg van odakint.
Esküszöm komplett idiótát csinálok magamból! De eztán vége. SOHA TÖBBET NEM ENGEDEK! Tőlem a Bob Marley-t is idehozhatja, akkor sem szívok vele többet füvet.. főleg nem részegen.. este.. Futkostak az esős kőfejtőben kéz a kézben egész délelőtt, aztán köszönés nélkül leléptek. Remélem a csaj látens herpeszes, nemibeteg, és egy pár órája terhes is.
Az idő az én legnagyobb ellenségem. Túl lassan megy ahhoz, hogy felülemelkedhessek rajta, s túl gyors, hogy kiélvezhessem a pillanat varázsát. A szenvedés minden gyönyör forrása.. De a gyönyör olyan, mint a fűszálon végigpergő vízcsepp: átrohan, végigfut rajtam, hogy aztán nyomtalanul s csendben felszívódjon a szomjas föld ajkán. Sokszor még arra sem marad időm, hogy megköszönjem..
Khm.. Lehet, hogy túlspirázom a szerepem?? Ez a fűszálas hasonlat most igazán stílusos volt...
15.30 / Haza kellene mennem, még a végén lekésem a másnapos húgom év végi vizsgaelőadását.
16.00 / Ülök a 29-es megállójában. Csepereg az eső. Fejemen fülhallgató. Elmémben tombol a Death can Dance. Teljesen megsemmisültem.
16.05 / Zötyögök. Nincs jegyem. Vajon hány százalékos kielégülést jelentene, ha széttrancsírozhatnék egy kósza ellenőrt?
Megjegyzem, alig bírok írni. BOTRÁNY állapotban vannak a közutak. Viszont sokáig pirosak a lámpák. Ilyenkor legalább olvasható, amit írok.
16.10 / Elállt az eső.
16.11 / Leszállok a buszról.
16.15 / Ülök a 86-os megállójában. Csepereg az eső. Elmémben duzzad a depresszió. Itt a piros 86-os. (Hol a piros 86-os?) (Pihennem kéne.)
A buszon utazó nagyközönség nyugodt. Nem kapkod a zsebe felé, nem hadonászik lyukasztók előtt.. Talán megúszom.
16.22 / Margit-híd. Háát.. nem szépült reggel óta.
16.30 / Batthyány tér. Mellettem egy nő a Mai Nap „Boldog szocik” c. cikkét olvassa. (Legyek szoci? Rábeszélem Csőrit is, és végre mindketten boldogok leszünk.. Hurrá! Megőrültem!)
16.35 / Dekkol a busz a Fő utcai Réka trafik előtt. Iszonyatosan trágya lassú a körforgalom. De legalább mindenki dudál.
16.?? / Gellért tér. Esik. Megfordítom a kazettát. Hatalmas ez a zene. Végre tudom, mit akarok!! MEG AKAROK HALNI!!
Itthon Anyu vidáman mesélte, hogy Gyula-exem újabban lejár a Country-ba, és minden pénzét a gépekben hagyja. Még mindig esik.
21.00 / Ülök a Country-ban. Gyulamentes. A húgaim lencsét zabálnak az én pénzemen. Tele a hely pubikkal. Amolyan zenész pubik. Kecskeszakáll, hosszú haj, bőrkarkötő, gondozott körmök.. ilyesmi.
A vizsgaelőadás nagyon jó volt. Leszámítva néhány elkényeztetett görcs osztálytársát a húgomnak, egész élvezhető volt. A Viki egyenesen SZUPER! Gabival előadták Molnár Ferenc „A Sulhóf” c. darabját. Lóbálták a duci lábukat, meg minden.
21.20 / Idézem unokahúgim: Hú baz’meg, de jól laktam… (Egy szimpla köszönöm elég lett volna!)
A Viki egyik leninarcú barátja épp most fejti ki, milyen ordenáré szar film, a Veszett a világ. Hát én mindjárt megütök valakit!.. „És a Sepultura? – Hát az közönséges. - És a Napalm Death? – Áhh.. Agylövés..” Mit keresek én itt??
21.40 / Haza avászkodtam. Az HBO-n a Veszett a világ megy. Esküszöm, nincsenek véletlenek. Egyébként nagyon súlyos a film. Kár, hogy szinkronizált. Ami eredetiben fuck me, azt itt úgy fordították: izélj meg! Tőőlem…
22.00 / Kértem telefonébresztést 6.45-re, mert anyu a Halasnál alszik. Möhöjnye-möhöjci!
Szombat 1994. Június 11.
13.00 / A kocsmai szellemi színvonal megint a béka nagy büdös feneke alatt héderel. Két részeg újgazdag nózoknis-félcipős marha fáraszt folyamatosan jófejvagyok-féle dumájával. Még jó, hogy Öreg Csöcsi is itt van, ha már végképp nem bírom, majd lepasszolom neki őket. HAHA!
Tegnap felhívott a Szendrődi Karcsi, hogy 16-tól van egy kb. 1 hetes melója számomra – meg a Csőri számára, mert mint később kiderült, őt is hívta.
13.50 / Percek óta mélázva bámultam a pénztárgépet, mikor a Csőri sikítása visszarántott a való életbe:„Jönnek a Vereckei gyerekek!!”
Meneküljünk. Fusson, ki merre lát!...
14.10 / Kávézom. Rakott krumpli füstöl a sütőben. Csőrike egy idegen snájdig fiatalemberrel beszélget. Még jó, hogy elutazott az Attila. Ha látná most a kocsmáját, biztosan visszaadná az ipart.
14.15 / Csőri tüntetőleg cseverészik a mókussal, enyém a feladat.. „Kell mennyek rakott-krumpli szemlére..”
14.16 / Visszatoltam a tepsit és lekapcsoltam a sütőt. No comment.
14.19 / Csőrike bajban van. Már mosolyog, szélesen gesztikulál… Délután én mentem vásárolni, hoztam zsemlét is. Amíg megkérik a barátnőm kezét, csinálok belőlük RoboCop szendvicseket. Király. Tegnap elhívták valami buliba. Azt mondta, csak akkor megy, ha én is mehetek. Este jön értünk egy fiú. Ricsi. Hogy fogok holnap nyitni?..
19.00 / Üldögélek. Sehol egy vendég. Halálra unom magam…..
20.00 / Tele a kocsma!!!!! Egy perc nyugtom sincs! Ricsi gyerek persze sehol.
21.00 / A Csőri eltűnt. Mosogatok. Szendvicseket gyártok. Kiszolgálok. Beírok. Letörlöm. Kiürítem. Cserélek. Visszaadok. HARAPOK!!!
Vasárnap 1994. Június 12.
17.50 / A Kobra gitározik.
17.51 / Már nem. Kiment megnézni, hogy van a barátja, aki most hányta le az egyik kinti asztalt a teraszon. Kaptunk a Csőrivel egy vén papától 20 fillér borravalót. Összevesztünk rajta. A Hozé félbevágta egy harapófogóval.
19.10 / Kitalálta a Kobra, hogy menjünk le barlangba. Felvettem a kardigánom és már indultunk is. Tartály is csatlakozott. Nyomtunk egy laza kis túrát a Tűzoltó-ágba. Kifele menet a Hozé ránk hozta a szívbajt. Egyszer csak üvöltve előugrott a Vid Gabival együtt valami sarokból, komolyan betojtam. Persze ehhez az kellett, hogy előtte a tantusznál a Tartály elmeséljen valami lélekvándorlásos horror-történetet, ami az anyai dédapjával történt a Don kanyarban, meg utalgasson egy bizonyos halálközeli élményére, a Szerzetes múltkori buliján. Elgondolkodtam ezen az anyai dédanya sztorin...szerintem nekem nem is volt olyan.
A 22.50-es busszal mentünk le a Kolosy-ra. A 86-os buszról a Csőri meg a Kobra leszállt a Margit-hídnál. A Tartály hazakísért – volna, ha nem invitálom meg egy sörre az Arany Korsóba. Megkértem, meséljen arról a Szerzi-féle buliról. Megtudtam tőle, hogy
1. a Bis és a Yeti, járatosak a fekete mágiában
2. a szerzetes túl van már egy klinikai halálon, de az égiek visszaküldték, mert neki itt a földön még dolga van
3. a harmadik világháború pontos dátuma 1997.04.28.
A Tartály meg van győződve róla, hogy ő ebbe a háborúba bele fog halni. Egyszer ugyanis látta halálon túli önmagát a tükörben. Ezt úgy kell csinálni, hogy éjfélkor bemész egy gyertyával a fürdőszobába, aztán lerakod az arcod és a tükör közé, leoltod a lámpát, és farkasszemet nézel – amilyen közelről csak tudsz - önmagaddal.
Szóval ő látta magát: még fiatal volt, szét volt égve a bőre, pergamenszerűen felpöndörödött az arcán, a nyakán... Mikor ezt mesélte, felugatott egy kutya a kocsmában. Majdnem elájultam a rémülettől…
Hajnali ½2-kor eljöttünk, és gondoltam elkísérem a 3É-ig, a körtérre. Még vártuk a buszt, játszottam egy amolyan „gépkarral kapd ki a rityit” játékgéppel. Sikerült kihorgásznom egy plüssnyulat. Ennek örömére magamba gyűrtem még egy béka-gumicukrot és fél csomag pattogatott kukoricát. A buszmegálló melletti éjjel-nappalinál volt egy pénztologatós automata nyerőgép is. Na, azt kb. 500 forintom bánja. Basszus, indulhatna sűrűbben is ez a 3É!
2.50-kor végre feltoloncoltam a Tartályt a hátsó ajtón és érzékeny búcsút vettünk. Iszonyatos szemei vannak ennek a Tartály gyereknek! Delejesek. Bár, valószínű, hogy ezt csak az összenőtt szemöldök teszi.
Hétfő 1994. Június 13.
Persze ½1-kor keltem. Anyu ágyában aludtam az igazak álmát, mikor a fejem fölött függő harmadik világbeli asszonyok mellét is lealázó aszott lufik közül kidurrant az egyik. Mondanom sem kell, rögtön talpon voltam. Később Csőri hívott. 14.30-kor a Horizont mozi előtt.
14.45 / Megérkeztem. Megjött a válaszlevél Görögországból, a karitatív teknősmentés ügyében. Nem sokat értettünk belőle, de a sok „no” meg „don’t” és a végén a „sorry” valószínűsítette, hogy a pár sor nem meghívó. Jó esetben is csak jövőre pacskolhatjuk majd, a görög cicafiúk barnára sült fenekét.. Ez van.
Megittunk két kávét, aztán két pereccel és egy kóla light-tal végigunatkoztuk a Vágyak vonzásában c. filmet. Beültünk egy kis bárba még egy kávéra. A pincérnő nem sokkal később heves vitába bonyolódott egy Ali nevű emberrel, hogy 12 vagy 13ezer forintot dobott be eddig a pókergépbe? Nyertem a gyümölcsösön 200 forintot és eljöttünk. Távozásunkkor Ali már nagyon idegesnek látszott.
Csőri elbúcsúzott, mert a Zámbival volt találkozója 6-kor.35
Én felszálltam egy villamosra, amin egy darab tábla nem volt. Persze kérdezősködtem, de senki nem tudta, hogy 4-es avagy 6-os.
Rajtamaradtam. 4-es volt. Bementem a Skálába a könyvosztályra. Eszméletlen gyönyörű könyvekkel volt tele. Kicsit nézelődtem. Egyszer csak odajött hozzám egy tarhonyafejű szemüveges eladó, és megkért, hogy vásároljak, vagy távozzak, mert húsz perce bezártak volna ha én nem vagyok. Megköszöntem a kedvességüket és átküzdöttem magam a kulccsal a kezükben, toporogva álló eladók gyűrűjén a kijárat felé. Ne felejtsek el levelet írni a Skálának, és megköszönni a könyvosztály dolgozóinak áldozatos munkáját!
Hazamentem és benyomtam a fejembe 5 palacsintát.
Az HBO-n krimi ment. Sinatra volt a detektív, egy hegymászó csákánnyal gátlástalanul gyilkoló pasi után nyomozott. Mikor megtalálta, a pasas épp fürdött. Szerintem indokolatlanul lőtte le, a betegagyú tömeggyilkos nem is tudott védekezni! Belebucskázott a habba…
Kedd 1994. Június 14.
13.20 / A mai napomból, eddig 12 egy tucat. 11-kor felkeltem, áztattam magam egy órát a kádban (közben erős para Sinatratól) aztán lejöttem a Country-ba kávézni, meg naplót írni (a bejáratnál kicsit kommandóztam, hátha.. de minden Gyulamentes).
13.45 / Éhen halok. Átmegyek a Bajorba egy Párizsi-szeletre.
14.10 / Legyen ennek vége, vessetek a mókusok elé! Szétdurranok!
21.35 / Most jöttünk ki a Matyiból. Csőri, Tartály meg én. Délután megtanultam gitáron a Volt egyszer egy vadnyugat főcímdalát. Kicsit még csiszolni kell, majd később hívom Morricone-t.
Hozéval csináltuk még kicsit a művészetet, aztán ½11 körül leléptem. A Tartály elmegy ma este Alsóhegyre, és rám bízta a gitárját. Én meg kölcsönadtam a Kobra gyereknek a teljes barlangos cuccomat. Hogy a holnaputáni köteles melóban miben fogok lógni, az még kérdés A gitárhúrban. Vagy inkább azon.
Basszus...Jókor jut eszembe.
Szerda 1994. Június 15.
9.15 / „Már mehetünk is, csak még pisilek, Tanárnő – Júj, itt van fagyi!! – Hol a Wc Kati néni? – Van valami kaja? – Ne fogdosd magad Béla fiam! – Hú de sötét lesz ez a luk! – Az mi az az ehető ott?” stb.
9.20 / Bejött egy foghíjas 13 év körüli gyerek és kért két vodkát. Ha ez így megy tovább, még a végén dolgoznom kell..
13.50 / A kocsma csendes, újra csendes. Nem zúgnak benne gyermekek hadai..
A Vid Gábor most fejezi be az evést, a Bagyura bácsi is elhúzott.. Teljes a béke. Kiültem a hosszú asztalhoz írni.
13.58 / Persze rögtön megjelent két gyerek kólázni, majd az egyik fizetés nélkül akart távozni… Hova megy ez a világ??!
Beraktam csutkára az Alan Parsons-t, zeng az egész kőfejtő.
Délelőtt Kovács Miki őrizte a kályhát, és szépen levezette, miért is nagyon rendes és becsületes a Szabó Cápaboy Zoltán.. Bölcsen hallgattam.
16.05 / Vid Gábor a harmadik Macao jégkrémért jön be. Jól elfagynak a belei, aztán megnézheti magát! HAHA!!
16.10 / Unatkozom, mint állat.
18.15 / Beugrott a Gyurika. Mondta, hogy holnap indulnak Ausztriába a Beaccal. Nem tudom érdemes lesz e feljönni holnap este. Sem Tartály, sem Beac.. Milyen csütörtök lesz ez, kérem?
Vid Gábor három deci sárgabarack léért cserébe hozott nekem egy stopcsigát és egy kantárt keddig. Alapjában véve egész rendes ez az … ez az.. ember..?
Pang a biznisz. Felsöpörtem a teraszt, lefőztem két kávét, elmosogattam… Csőri akadályt közölt mára, mert nőorvoshoz kell mennie. Vagy orvosnőhöz. Vagy egy nős orvoshoz.. nem értettem, mert sercegett a vonal.
19.15 / Még integethettem az óra tízes busznak, most várom a negyvenest. A Nagyhangú itt csámcsog a teraszon mellettem..
20.40 / Ez a Country egyre silányabb. Állandósult a nyálgép pubi törzsvendégsereg. A pultnál ráakadtam a Rizlingre. Mivel kb. tíz perc volt, mire kiadták a kávémat, volt időm vele diskurálni. Elmesélte, hogy 79 óta gyomorfekélyes, 25 éve iszik, 6 éve meghalt a felesége és egyszer 2 perc 3 másodpercig is képes volt víz alatt maradni…
Már forgott a szemem a sok adattól, úgyhogy leültem egy asztalhoz.
Itt lepett meg naplóírás közben az Elekes Balázs és Szabolcs haverja. Nagyjából arról beszélgettünk, hogy az emberek jók (két szavazat; Balázs, Szabolcs) vagy rosszak (egy szavazat; én).
Végül is a Rizling szakított félbe minket. Mellénk ült és hosszasan ecsetelte az Ecseri úti piac géppisztoly választékát. Balázsék elmentek… Miközben hallgattam a Rizlinget, elnéztem a fényes karimájú, igen beért barna disznóbőr kalapját, fekete, szinte ránőtt ujjatlan bőrmellényét, csuklómnyi combjait a trotlis farmerban… Miért nem figyel senki erre az emberre? Most például arról beszél, hogy miképp lehet 500 forintból biciklit készíteni… Melódia Luxus rádióból hifi minőséget kicsalni… (Kicsit furcsállja, hogy jegyzetelek, miközben beszél..)
22.10 / Hazajöttem, és leültem gitározni. Gitározás közben letéptem a felső E húrt, majdnem kicsapta a szemem.
Csütörtök 1994. Június 16.
17.00 / A jól végzett munka után a jól megérdemelt pihenésünket töltjük Csőrivel – egy-egy üveg barna sör mellett… Botrány a Csőrivel alpinozni. Értelmezhetetlen gordiuszi csomókat köt standnak, ráadásul megszállott guzsaj-ellenző!!
23.50 / Pálvölgy. A Bözse a szemközti padon fetreng részeg bódulatban. Egyébként lapos a buli, mint a Genersich mellkasa. Csőri elköszön még a Zámbitól, aztán húzunk.
Péntek 1994. Június 17.
Reggel ½9-kor még a Country-ban kávéztunk. Megvár a kötél…
11-kor szálltunk be először.. Egész nap összesen kettőt ereszkedtünk, mégis hatkor jöttünk el. Az új nevünk: Csoda Csöcsi és Csiga Punesz…
19.30 / Ledőlök egy kicsit.. Tiszta vörös a tenyerem.. Fáj a bokám..
Hajnali 4 / Na, jól ledőltem! Benyomtam fél liter tejet és felkeltettem a telefonébresztőt, hogy keltsen fel 6.50-kor. Olyan álmos hangon nyugtázta a kérést, hogy komolyan elgondolkodtam rajta, inkább le sem fekszem.. még a végén mindketten bealszunk.
Ma mostuk az utcai frontot. Botrány ez a Nemzeti Bank. A biztonsági őrök egész nap azzal szórakoztak, hogy kimerevítették kinti biztonsági kamerák felvételeit a mellemről, miközben a kötélen lógtam.
Bea reggel átment a Francia Bankra dolgozni. Délután megjelent, és elmesélte, hogyan esett bele padostól egy ablaktáblába. Láttam már a Szendrődi Karcsit boldogabbnak is…
Tegnap kaptam egy levelet, melyben postai úton felszólítanak, hogy menjek el tüdőszűrésre. Szerintem tökéletes állapotban van a tüdőm, úgyhogy nem megyek.
20.10 / Country. A TV-ben egy Níveababa rohangál. Fejemen a fülhallgató (Dath Can Dance), de még így is hallom, ahogy anyám a húszasokat dobálja a gyümölcsösbe. A húgom meg a Kinga azon vitatkoznak velem szemben, melyikük a nagyobb bunkó. Innen mennek majd a Total Car-ba. Igazuk van.. Egy-két „jeah - jeah”, meg boroskóla.. nem is érdemes többet várni egy szombat estétől.. Én majd addig szép csendben megszűnök.
20.30 / Utolsó erőimet összeszedve, görcsösen igyekeztem minden bennem lévő maradék pozitív energiát ráereszteni a gyümölcsösre. Anyu, azóta egyfolytában NYER!! Hatezer forint van benne, de egyre csak nyer…
Vasárnap 1994. Június 19.
Laza nap. Egyet ereszkedtünk a Csőrivel (bár nekem vissza kellet mennem, mert a Karcsi talált néhány pitty-puttyot a márványon). Kb. fél úton felsóhajtottam: Ha ezt szegény anyám látná!… - egy ismerős hang visszaszólt lentről: Nem zavar, hogy látja??
Nincsenek véletlenek.
Anyu meghívott minket a Csőrivel egy barna sörre, aztán mi felmentünk a Pálba, anyu hazament.
15.30 / Híreket hallgatok. Megettem egy paprikavéget, erre az Attila felírt a hitelfüzetbe 15 forintot a nevemhez. Ha nem látom, nem hiszem el!!
17.35 / Napoztam egy órácskát. Csak úgy igénytelenül leheveredtem a fűbe. Végül elfogott az életundor, felpattantam hogy lebuszozzak a hegyről, különösebb cél nélkül. Igaz, a Csőri meg a Zámbi felajánlotta, hogy levisznek… Köszi, most inkább nem.
A buszon azon gondolkodtam, ha felvágom az ereimet, azt mindenképpen olyan helyen kell tennem, ahol nem az anyám, vagy valami közeli ismerős talál meg.. Tulajdonképp az én létem, vagy nem létem nem befolyásolja a világ menetét. Ha nem vagyok, akkor is nő a fű, a közel-keleten akkor is gyepülik egymást a barmok, és tuti, hogy halálom után is keresik majd az emberek az Ürömi utcát.. mint az a pancser a buszon, aki meg mert szakítani a naplóírásban.
A Kolosy-n vettem néhány könyvet az éjjel-nappali könyvárusnál.. Minek veszek én könyvet, mikor az előbb még meg akartam halni? Na jó.. Nem vastagok.. De mégis. Ezek szerint mégsem akarok IGAZÁN felfordulni.
18.20 / Vagy mégis? Itt ülök a Country-ban. Mindenki a Magnumot nézi a Tv-ben. Mikor kértem egy kávét, az új pultoslány megkérdezte, hogy nem félek-e a kötélen, és hogy ennyi pénzért miért kockáztatom az életem? Ne felejtsek el szólni anyunak, hogy ne adjon ki ennyi infót rólam vadidegen-állómellű pultoslányoknak..
18.25 / Felmegyek, hátha az úton átmenve elüt az Alain Delon.
Hétfő 1994. Június 20.
Újra hétfő. Csőrivel most a blahán találkoztunk. Kávé után elsétáltunk a Felszabra karkötőt venni. Onnan bebolyongtunk a Víg Színház mögé, egy salátabárba. Igénytelenül arcunkba raktunk egy zöldség-saláta-szójahegyet. Kifelé menet....tekintetünk a Kristály mosolygó arcára vetült, melyen diszkrét borosta csillogtatta sármosan, a koradélutáni halovány napfény tejszínű varázsát....öö, hol is tartottam? Szóval kifelé menet belebotlottunk a Kristályba, aki épp melóból ment fel a Pálba („..csak előtte hazaugrom, mert két napja nem látott a lábam vizet…höhö…”) kis kitérővel. Mondanom sem kell, mi is itt ülünk. Most csütörtökön lesz 90 éve, hogy felfedezték a Pál-völgyi barlangot. Kéne valami ünnepi menü aznapra.. Rakott-krumpli?
Kedd 1994. Június 21.
A tegnap délután eszelős volt!
A Kristályon kívül összefutottunk még a Dini postással civilben a buszon, a meredtszemű kutyás ürgével, a Piramis rajongó sráccal kétszer is, a Perényi Katival, a Csőri rovott múltú Attila barátjával, és egy olyan fiúval, akit inkább láttam volna felettem (vagy alattam) izzadni. Kék szem, hosszú göndör fürtök, izmos nyak.. Hammm.. Vettem a Felszabon egy övkarkötőt, a Csőri meg valami szerinte sejtelmes (szerintem ocsmány) színekben játszó „Magic” gyűrűt. Este megnéztük a Corvinban a Sivatagi lavina c. Dolph Lundgren filmet. Felmentünk hozzánk, és folytattuk az agytágítást a Mostohaapa 3 c. horror filmmel, bár én már láttam, úgyhogy nem nagyon kötött le. Csöcsi lerágta az összes körmét, tán még a lábáról is.
Ma reggel olyan iszonyú felhajtás közepette ment dolgozni, mintha legalább is a Szudáni király koronázási ünnepségére lett volna hivatalos. A kád tele fekete hajszálakkal..
Tegnap még beültünk a körtéri villamos kocsmába, kibeszélni egymás szexuális élményeit. Gerincét képezte élményeinknek az orális szex, avagy ki égett nagyobbat, mikor rányitottak…
11.00 / Country. Kávé, Magnum a Tv-ben, Rizling, stb. Az új pultoslány ma bölcsen hallgatott.
17.35 / Csináltam tesztkérdéseket a csütörtök esti bulihoz, aztán feljöttem a Pálba. A Csőri rajzolt nekem egy fiúfejet, és beleírta egy buborékba a fej fölé, hogy „I LOVE KRISZTA”. Görög cicafiúnak szánta… bár én inkább lecsúszott albán értelmiséginek néztem… Azért kedves tőle.. Próbálja tartani bennem a lelket. Hoztam a Fehérvári gyerekének egy farmergatyát, hogy legyen mit összesz*rnia…
21.45 / Berúgtam. FÉRFIT AKAROK!!!
Szerda 1994. Június 22.
Nesze neked férfi. Megint leköphetem magam, Szabó Cápaboy Zoltán megint itt szuszog a vállamon. Este elkövettem azt a hibát, hogy szóba álltam vele. Ez persze levelezésbe torkollott…s íme a lesújtó végeredmény…
18.10 / Hogy is volt azzal a filmmel? Azzal a narrátoros-pisztolytöltögetős sztorival..
Csütörtök 1994. Június 23.
10.00 / Csőri itt aludt a Pálban… Még magához tért, összeütöttem egy krumplistészta-light-ot. Vendég nincs.
11.00 / Csőri végre kijött a retyóból.. Komolyan ráhívtam majdnem a mentőt… A karikák a szeme alól lecsúsztak a szája szegletébe. De valahogy mégis összehasonlíthatatlanul jobban néz ki, mint amikor bement. Erre eszek egy kis tésztát…
Este Fülöp Zsiga ordibálva kiosztotta az Attilát. Attila akcentussal kiosztotta a Trabi Karcsit. Én brutálisan kiosztottam a Girhest.
Péntek 1994. Június 24.
Nem szeretnék erről a napról beszélni. Valahogy már nem úgy bírom az alkoholt, mint hejre fiatal jány koromban… Kisgömböc… Brrrr…
Szombat 1994. Június 25.
Csőri elmesélte, hogy miután elmentem tegnapelőtt, a Girhes a nyakába borult és zokogva csókolgatta.. Jesszus!.. Remélem még él.. Talán be kéne iratkoznom valami harcművészeti klubba, mert ennek tragédia lesz a vége.. Tele vagyok feszültséggel.A Vödör – mint megtudtam – csütörtök este megpróbálta megcsókolni szegény Hurka Csöcsit, aki persze nem hagyta magát. Vödör egy órán át győzködte, aztán feladta, és azt mondta a már addigra teljesen kimerült barátnőmnek, hogy most már elhiszi, hogy nem kurva, mert ha az lenne, akkor engedte volna, hogy megcsókolja. A Vödör. A Csöcsit… Ennyit a kocsmai erkölcsi morálról. Nem normálisak!!!
Tegnap este feljött a Ricsi gyerek.
Leszámítva, hogy túl fiatal, túl gyenge jellem, túl érzelgős, túl naív, túl kanos és túl sokat iszik.. nincs is vele semmi baj. Megfenyegetett, hogy feljön vasárnap is, és lejön velünk barlangba…
Vasárnap 1994. Június 26.
Csőri megint itt aludt. Egész éjjel csuklott, imígy juttatva eszembe újra, korábbi öngyilkossági szándékaimat.
13.00 / Hurka Gizi itt ül jobbomon, és lesi, hogy mit írok. Ez a tiéd, Gizi: ROBOCOP!
Ma rakott kel lesz. Lehet, mire elkészül, a kutyának se kel. HAHAHA!
Hétfő 1994. Június 27.
35 fok van. Az emberek lihegnek. Izzadságban fürdik a város.
10.00 / Indulok, Csöcsi vár a Blahán. Megyünk rityizni… Érzem, ez szép hétfő lesz…
- amen -
cv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése